Mese a fartúrókról…

Mint arról már bizonyára mindenki értesült a Labrisz Leszbikus Egyesület kijött egy olyan hiánypótlónak szánt mesekönyvvel, Meseország mindenkié címmel, amely végre megváltoztatja azt az áldatlan és elviselhetetlen helyzetet, amelynek eredményeképpen eddig szegény óvodások kénytelen voltak kizárólag úgynevezett heteronormatív mesékre álomba szenderülni.
A műben transznemű sárkányölők, homoszexuális királyfik, és leszbi Hamupipőkék harcolnak azonos nemű szerelmeikért és boldogságukért. Meg persze az elfogadásért.
Ez utóbbi a legfontosabb. Illetve az, hogy az ilyen módon érzékenyített gyerekek, felnőtté válva majd harcosan kiálljanak a melegek jogaiért. Például a melegházasságért vagy, hogy két transznemű végtelen számú gyereket fogadhasson örökbe.
Tehát végső soron azért, hogy az eljövendő és agresszíven érzekenyített új generáció kikényszerítse az alaptörvény megváltoztatását.
Hiszen, nem lehet elég korán elkezdeni a keresztény-konzervatív, magyar kormány elleni propagandát.
És többek között ez az egyik baj ezzel a kertek alatt lopakodó agymosással.
Ja igen.
Mert nyilván nem nyíltan, a főutcán érkezik a melegházasság gyerekek közti népszerűsítése.
Ugyan.
Erre a 24.hu egyik napokban megjelent cikke világít rá a legfényesebben.
Az írást ugyanaz a szerző jegyzi, aki az Oscar-díjak odaítélésével kapcsolatban írta meg, hogy szerinte tök rendben van, hogy a jövőben már nem azok az alkotások fogják elnyerni az Filmakadémia díjait, amelyek a legjobbak, hanem amelyekben a legtöbb fekete szerepel.
Bodnár Júlia Lola most is magabiztosan hozza a kötelezőt, és álnaívan értetlenkedik a szélsőjobboldaliak(!) felháborodáson, hiszen állítása szerint a meséknek csak az egyharmada fekete öves LMBTQ propaganda, a maradék kétharmada pedig egyéb kisebbségek tanulságos történeteit mutatja be.
Zárójel:
Tipikus liberálnáci harcmodor ez; lefasisztázni, leszélsőjobboldalizni mindenkit, aki nem kezdi vadul ünnepelni a magassarkúban, és kétnapos borostában sárkányokat ölni induló, transznemű szereplőket felvonultató gyerekkönyvek megjelenéseit.
Zárójel bezárva.
A fennmaradó kétharmad pedig a normálistól eltérő családokat mutat be, -kommunában élőket például- persze szigorúan az elfogadtatás jegyében, és még csak véletlenül sem azért, mert a melegjogi szervezetek azért akarnák kimosni a kisgyerek agyát, hogy célpontjaik az alaptörvényben foglaltakat meghaladott, ósdi középkori csökevénynek tartsák.
Ugyan. Szó sincs ilyesmiről.
Ami viszont igazán rémisztő, hogy az egyesület már most elkezdett lobbizni azért, hogy a mesekönyvet minél több óvodába és az iskolába juttassák el.
Nem vagyunk naivak, korunkban teljesen normális, hogy gyermekeink találkoztak már meleg párokkal, illetve meleg párok által nevelt gyerekekkel a médiában. Elég csak a szombat délelőttönként vetített a Modern család című HBO-s produkcióra gondolni, de eddig a mesekönyvek csatarendbe állítása -legalábbis hazánkban-tabunak számítottak.
Az LMBTQ közösség aktivistái nem akarták a kisgyerekek közé bevinni a propagandájukat. (Vagy akarták, de eddig ellen tudtak állni a kísértésnek.)
Nincs rá szükség ugyanis.
A mai gyerekek sokkal elfogadóbbak, mint mondjuk húsz, vagy harminc évvel ezelőtti társaik voltak.
Dől a tévéből, a plakátokról, a reklámokból az LMBTQ érzékenyítés, ráadásul nem hallani olyan esetekről, amikor óvodások halálra szekálták, megverték, leköpdösték, kiközösítették volna az állítólag létező, nemváltoztatásra vágyakozó társaikat.
Szó sincs tehát arról, hogy valamifajta rettenet van kibontakozóban az ovisok között, ami szükségessé tette a gyors intézkedést, mondjuk egy ilyen mesekönyv formájában.
Más van a háttérben.
Politika. Méghozzá pártpolitika.
Hiszen, mint azt fentebb említettem, a jelenlegi kormány az Alaptörvénybe foglalta, hogy a családot egy férfi és egy nő alkotja.
Ez nem tetszik a melegjogi szervezeteknek, ezért kapcsoltak magasabb fokozatba, és ezért indultak harcba az óvodások lelkéért, ezért akarják a kis fasiszták fejébe verni, hogy a melegházasság természetes és jó dolog, Orbán bácsi meg rossz.
És bizony ezért akarják bevinni a Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában megjelent könyvet az iskolákba és az óvodákba.
Teljesen nyilvánvaló, amit tényleg már csak a vakok nem vesznek észre, hogy mindezzel nem az elfogadásra, vagy toleranciára nevelés a céljuk-azt már régen elérték-hanem, hogy végső soron kötelezővé tegyék az ilyen, LMBTQ szereplős mesekönyveket az ovikban.
Ami csak egy lépcsőfokra van attól, megszülessen a mesekönyvekre vonatkozó kötelező melegkvóta bevezetésének ötlete.
Tehát, hogy az állítólagos meleg, vagy nemváltoztatáson gondolkodó kisgyerekek érzékenysége miatt az összes óvodásoknak szánt mesében szerepeljen valamilyen szexuális kisebbséghez tartozó szereplő, és, hogy a könyvesboltokban és óvodák található könyvespolcokról végleg eltűnjenek a csak heteroszexuális karakterek történeteit tartalmazó alkotások.
Kultúrharc ez a javából.
Végül azt se felejtsük el megemlíteni, hogy a 24.hu bevetette a nehéztüzérséget, a celebeket is, akik persze üzembiztosan hozták a nekik szánt jóemberkedő, hipertoleráns, űbermenő, szuperprogresszív szerepet.
Mert így valószínűleg elkerülhetik, hogy a magasságos 24.hu telekürtölje országot azzal, hogy bigott, gyűlölködő, homofób fasiszták, akik mindennek tetejében, még négyévente a Fideszre is szoktak szavazni.
Persze szokás szerint Fluor Tomi, a nagy gondolkodó vitte prímet, mindenkit maga mögé utasított a megfelelési kényszeres, a homofób stigmától rettegő celebek közül. Igazi libsi sztahanovista módjára teljesítette túl a szerkesztőség tervét, és fröcsögve, nácizva állt ki a gyerekek között terjesztett melegpropaganda, és a progresszió mellett.
Tőle amúgy azért volt olyan különösen bájos ez a megszólalás, mert az ő becses nevéhez fűződik a végtelenül színvonalas és haladó gondolatokat tartalmazó “g..igránát” és a “nekem kukim van, neked nunid van, dugjuk össze amink van” című dalok, valamint ő kurvázta le válogatott szexista szövegek kíséretében Kiszel Tündét is.
Tomika akkoriban még nem volt ilyen baromi progresszív és elfogadó.
Most törleszt.
A libsi sajtó, pedig mindig nagyon hálás, az ilyen törlesztésekért.
Amikor ezeket a sorokat írom, már minden haladófüggetlenobjejtív sajtó címlapján ez a kivételesen tehetséges, végtelenül elfogadó és nyitott előadó látható.
Ünneplik Fluort, a tehetséges zenészt.
És, mint azt tudjuk, a művészek, ha kiderül róluk, hogy konzervatívok, villámgyorsan el szokták veszíteni a tehetséges jelzőt.
Minden bizonnyal ezért tudott a 24.hu a finoman szólva is problémás mesekönyvről ennyi ismert emberből kizsarolni pár dicsérő mondatot.
Szép munka. Apáti
Bence Tarsoly